|
A MAGÁNNYOMOZÁSRÓL |
|||||||||
|
A magánnyomozói szolgáltatásról szerző: Farkas Sándor ny. pénzügyőr őrnagy A magánnyomozó hatósági jogosítványok nélküli specializálódott információ, adatgyűjtő, feldolgozó, kezelő, értékelő-elemző szakember, aki megbízás alapján, vállalkozóként, jogszabályi keretek között adatokat gyűjthet, felvilágosítást kérhet a megbízói céloknak, igényeknek megfelelően. A magánnyomozó jogállása a megbízóéhoz igazodik, ellenérték fejében gyűjt információkat megbízása tárgyáról anélkül, hogy hatósági nyomozati jogkörrel rendelkezne, és bármilyen hatósági eljárást akadályozna. A hatályos titokvédelmi jogi normák a magánnyomozót éppúgy kötik, ahogy megbízóját is. A megbízás célja csak jogilag védett érdek érvényesítésére irányulhat, mint ahogy a megbízott magánnyomozó is kizárólag a rendeltetésszerű joggyakorlás határain belül teljesíthet megbízást. A magánnyomozás jogi legitimációját 2006 májusában a következő jogszabályok biztosítják folyamatban lévő hatályosulás mellett:
A vonatkozó és kapcsolódó jogszabályok közül, tekintettel a magánnyomozás fokozott bizalmi és diszkréciós viszonyaira, külön is érdemes hivatkozni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az 1995. évi LXV. törvény az államtitokról és a szolgálati titokról rendelkező jogalkotói szabályozásokra. „A törvény (2005. évi LXXXIII. tv.) hatálya alá tartozó tevékenységet gyakorlókat (magánnyomozók) egyrészt a rendőrség, másrészt a kamara felügyeli. A rendőrség adja ki a működési engedélyt és a tevékenység személyes végzésére jogosító igazolványt. A természetes személy csak akkor végezhet a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, ha az igazolványon kívül kamarai tagsággal is rendelkezik, a vállalkozásnak pedig nyilvántartásba kell magát vetetnie a kamaránál.” A magánnyomozói tevékenységre irányuló polgári jogi megbízás nyújtását, vállalását megelőzően, illetve az „ügy” teljesítése során előzőekben utalt működési jogosítványok teljessége és hibátlan megléte tekintetében a megbízó és a megbízott közötti tájékozódási és tájékoztatási kötelezettség fokozott felelősségtartalommal bíró körülmény. Több megbízó érdekében a magánnyomozói vállalkozás csak akkor járhat el, ha azok érdekei nem ellentétesek. Olyan megbízást, amely a korábbi megbízó érdekeit sértheti, csak akkor teljesíthet, ha a korábbi szerződés megszűnésétől számított 3 év (!) már eltelt. A magánnyomozás tárgyát képező megbízói ügykörök közül törvényi tilalommal kizárt: „A magánnyomozás nem irányulhat
(2005. évi CXXXIII tv. 35. § a) b) c) pontok) A magánnyomozási megbízás a törvényi tilalmon kívüli bármilyen területre, ügytípusra irányulhat, azonban a jelen gyakorlat szerint ezek „lefedettsége” a következőkben foglalható össze:
A magánnyomozás ügytípusainak felsorolása csak példálódzó jellegű, a személyi, társadalmi, vállalkozói üzleti igények folyamatos változása miatt bővülhet, szűkülhet, artikulálódhat a megbízás tartalmának irányultsága. |
|||||||||
|
A 2006. június 1-vel teljes terjedelmében hatályba lépő 2005. évi CXXXIII. törvény a személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól VI. fejezet 66-72 §-i különös rendelkezéseket tartalmaznak a más EGT tagállamban alapított (magánnyomozói) vállalkozás működésére, illetve az EGT állampolgár magyarországi tevékenységére vonatkozóan. A törvényi szabályozás említett része nyilvánvaló összefüggésben áll a Magyar Köztársaság európai uniós státuszával. A jogalkotói szándék és akarat leghitelesebb megnyilvánulása, amely záró pillérként tartja egybe a jogértelmezés és jogalkalmazás boltívét, a törvényi szabályozás céljában fogalmazódik meg. „E törvény célja, hogy – a közrend, a közbiztonság javítása, s ezek részeként a személy- és vagyonvédelem, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása érdekében – erősítse a vállalkozás keretében végzett személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatás törvényességét, és további garanciát nyújtson a társadalom számára az e szolgáltatásokat igénybevevők, illetve az e szolgáltatások gyakorlása során érintettek személyhez fűződő jogai, vagyoni érdekei sérthetetlenségére irányuló igényeinek érvényesítéséhez. E cél elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja”: (2005. évi CXXXIII. törvény bevezető rész) A jogi szabályozás alapját képező többször idézett 2005. évi CXXXIII. törvény betűjével és szellemével összhangban a magánnyomozói szakma és hivatás etikai szabályai részletesen taglaltak a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Köztestületének, valamint a Magyar Detektív Szövetség társadalmi szervezetének Etikai Kódexeiben. A magánnyomozási szolgáltatások jelen és potenciális megbízóinak súlyozottan kiemelt részét képezik a szállítmányozási, logisztikai ügyletek résztvevői. Ezek a sokszereplős összetett ellátási/értéklánc folyamatok az optimalizált szervezés okán is rendkívül információigényesek és biztonság-érzékenyek. A megfelelő (kívánatos) biztonsági szint a lehetséges legkisebb mértékűre redukált „bizonytalanságot” jelent, ami a változó körülmények mellett folyamatos és megfelelő adatok, információk gyűjtését, visszacsatoló ellenőrzését, gyors, pontos értékelést, elemzést igényel. Kiszámíthatatlanul előállhatnak olyan helyzetek, körülmények, sőt trendek is, amikor a termékpályákat működtető üzletembereknek – a gyors és hatékony reagálás, korrekció érdekében – a szükséges adatok, információk gyűjtéséhez saját apparátusuk nem bizonyul elégségesnek, akár a problémák nagyságrendje miatt, akár a különleges szakmai kompetenciák hiányában. Ekkor gazdaságossági, célszerűségi és eredményességi megfontolások alapján „külső szolgáltató” megbízása szükséges. A funkcionálisan adat- és információgyűjtő magánnyomozói vállalkozások implicit módon szakértői és szaktanácsadói szakmai erényekkel és gyakorlattal is bírnak, hiszen tanácsadói megalapozottsággal adnak felvilágosítást, illetve szakértőtől elvárható módon véleményezik a megbízó által megbízottként „kezelt” ügyet. Az eseti, konkrét magánnyomozási megbízások gyors, alapos, eredményes előkészítését, teljesítését elősegítené, ha a szállítmányozás és logisztika jelentős üzleti tényezői folyamatos konzultatív kapcsolatot építenének ki és ápolnának a magánnyomozás szakosított vállalkozásainak vezetőivel, testületi szervezeti grémiumaival, hiszen így folyamatosan és kölcsönösen „képben lennének” a szakmai igényeket és vállalási kondíciókat illetően egymás lehetőségeivel. Mivel a piacgazdaságban minden üzleti érdek és érték is pénzegyenértékkel azonosítható, ezért nem irracionális elképzelés a biztonság, a kockázat és a bizonytalanság értéktőzsdei fogalmazása, kereskedelme sem. |
|||||||||
|
|
|||||||||
|
KEZDŐLAP | TÖRTÉNET | ELNÖKSÉG | HÍREK | JOGI HÁTTÉR | HÍRLEVÉL | TÁJÉKOZTATÓ |
|||||||||
|
Copyright (c) 1991 - 2012. Magyar Detektív Szövetség. Minden jog fenntartva! |
|||||||||